A tegnapi Rammstein koncert után teljesen eufóriában vagyok és úgy gondolom ez kihat a mai véleményalkotásomra, így ilyen hozzáállással ovassátok. Egyébként pedig eljött a várva-várt nap, újra két ételt tudunk bemutatni. Az első

Piedone kedvence

Itt jön normális esetben a kép, de most először írok. A név alapján mire gondoltok, mi ez az étel? Gondoljatok valamire, mielőtt ránéztek a képre és elolvassátok a továbbiakat. ... Nem, nem jó válasz. Bármire is gondoltál, feltételezhetően, sőt biztosan más. Hogy ne áruljunk teljesen zsákbamacskát azért itt a kép:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ugye jól sejtem, hogy nem erre gondoltál kedves olvasó. És ez mi: Piedone kedvence, bár erről ő valószínűleg nem tud. Az étel lényege, hogy egy sóletszerű babfőzelék kutyulmányt összekevernek pörkölttel. Nem túl bizalomgerjesztő? Értetek mindent. Szóval. Az első és legnagyobb problémám, hogy egy kb. 2-3cm-es csont darabka volt a húsban. Ez már a sokadik emberölési kísérlet ellenem. De mint látjátok túléltem. Maga az étel nem volt túl jó. Nekem valahogy nem ez az ízlésem. Kicsit tömény is volt, a textúrája pedig khmm khmm. A főzeléktől meglehetősen távol áll, bár még nem leves. Üzbégparaszt, a Piedone filmek nagy szakértője (én leragadtam Tarantinónál és az Amerikai História X-nél) elmondása szerint, a filmekben Piedone még hasonlót sem eszik. Hiszek neki. Szóval nem volt a mai nap egy csúcspont, ha csak nem heti minimum, bár szerdán ezt még túlzás mondani úgy, hogy nem volt hétfő.

 

Második lehetőség:
Lencsefőzelék

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Na, végre visszatértem. Köszönettel B. Gatesnek, a számítógépem az előző két héten az ötvenes évek színvonalán volt, csak nem nőtt meg akkorára. Aztán egy ideig csak egyfajta étel volt, de most végre valahára visszatértem.

Nos, a képen látható élelmiszerkészítmény ránézésre jó is lehetne. A színe alapján valóban eladható lencsefőzeléknek. A kolbász persze ismerős, régi vendég tányérunkon, ami mostmár nálam az állandóság jelképe: mindíg rossz. Maga a főzelék sem kategóriája legjobbja. Bár alapból nem vagyok a lencse híve, ez az étel csak erősítette bennem az ellenszenvet. Száraz, ugyanakkor túl savanyú, talán az állagára jár némi dícséret.

Jó tanács: lencsefőzeléket általában sós, erős ízű húshoz készítsünk mint az oldalas, mert ez az ízetlen kolbásszal nem megy le. A másik, hogy az ízesítésnél ecet helyett citromlevet használjunk, de lehet bele egész citromkarikákat is tenni.

by Üzbégparaszt

 

Szerző: napimoslék  2010.03.17. 14:47 Szólj hozzá!

Címkék: lencsefőzelék piedone kedvence

A bejegyzés trackback címe:

https://napimoslek.blog.hu/api/trackback/id/tr391847095

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása