Elérkezett ez a nap is. Étteremkritika a napimoslékon. Ez eddig nem volt, csak itt, csak most ezt is mondhatnám, de ez nem igaz, mert remélhetőleg lesz még ilyen. Első alanyunk a Szélkakas Étterem Gödöllőn. Egy pár szó az étteremről. Gödöllő központjában található (Budapesttől mintegy 30km keletre az M3 autópályán) és a kihelyezett trófeák és emléklapok alapján 2004-ben és 2006-ban (ha jól emlékszem az évekre) közönség díjas volt az Enderson-nál.
Az étel, amit ettem erdészné levese és mozzarellás, bazsalikomos csirkemell volt roston.
A levesről csak annyit, hogy jó volt. A jelentése gombaleves zöldségekkel. Az zöldségek jól átfőttek, puhák voltak egyedül a gombák voltak számomra egy kicsit nagyok. A fűszerezése számomra megfelelő volt.
Most jön az étkezés fő pontja, a fő étel:
Mozzarellás csirkemell friss bazsalikommal roston
A tálalás ízléses, bár lehet, hogy egy kicsit nagyobb tányér jobb lett volna, na és persze trendibb. A hús jól át volt sülve, puha volt egy helyen volt csak egy picit inas. Ízre is jóvolt, egyedül a bazsalikom elosztása hagyott maga mögött némi kívánnivalót, mert egy helyre folyt össze a nagy része. A hasábburgonya azonban nem nyerte el a tetszésemet sem külsőleg sem belsőleg. A külső inkább deszka, túl széles és túl hosszú. Ebben az esetben én inkább a kevesebb több alapon jártam volna el. A belső, bár inkább kívül van a só. Ki halott már arról, hogy a hasábburgonya jó só nélkül. Tudom, az éttermek. A díszítés slágere az ananász volt, mivel több tányéron is felfedezhettem ezt a déligyümölcsöt.
A kiszolgálás megfelelő volt, a pincér udvarias és a sebesség is jó volt. Egyedül azt sajnálhattam, hogy a hideg gyümölcsleves tejszínhabbal elfogyott (saját kedvenc bővebben agy későbbi posztban). Az étlap nem évszakonként változó, többször is voltunk már itt és hasonló ételeket fedeztem fel akkor is, bár természetesen vannak újak folyamatosan.
Értékelés: 3,5/5
